Sziasztok!
Először is azzal kezdenék,hogy bocsánat amiért ennyire elcsúsztam az új részel,de most megérkezett,remélem elnyeri tetszéseteket .Kommizatok sokat.
♥♥♥♥
Sok puszi nektek ♥♥♥

-Jó reggelt húgi,hogy aludtál?
-Én jól és te?De mire fel ez a hatalmas nagy kedvesség eme csodás keddi napon.
-Hát egyetlen virágszálam ma vagy 16 éves és el is felejtetted ezt a jeles napot.
-Ö igen-mondtam nevetve- kösz,hogy emlékeztetsz erre a "csodás napra"-nevettem rá gúnyosan.
-Jaj az ég áldjon meg,felejtsd már el azokat a picsákat-rivallt rám.
Tudnotok kell ,hogy a sulinkba van egy picsuli banda és ők már általános óta kinéztek maguknak és folyton szívatnak engem mindenhol keresztbe tesznek nekem ahol csak tudnak főleg a szülinapomon sajnos tudják ennek a napnak a dátumát és ilyenkor kapom a legnagyobb kínzást..A tavalyi szülinapom volt a legrosszabb mert tesi után eldugták az összes ruhámat,majd úgy kellet kimennem,hogy csak egy szál törölköző volt rajtam.Mindenki röhögött és nem tudtam mit csinálni ,majd nagy nehezen visszaszereztem és sírva rohantam haza.Utána egy hétig nem mertem iskolába menni.
-De nem tudom,félek,hogy most is megalázni .Szerintem már el is felejtették a többiek de ha most újra kitalál valamit megint piszkálni fognak.
-Ne félj,én ott leszek és Nana is.Gyerünk kelj fel vár a reggeli.
Felkeltem majd felöltöztem és végül elindult az ínycsiklandó illatok irányába.
-Mmm finom illata van-dicsértem meg a szülinapi reggelimet-és milyen finom-kóstoltam bele kedvenc palacsintámba-köszönöm szépen-mentem oda hozzá és megöleltem.
-Igazán nincs mit köszönnöd,ez egy testvér dolga nem ?-mosolygott aranyosan,mjd elindult az emelet felé.
-Kai várj-futottam utána-szeretnélek megkérni bármit is csinálnak ne avatkozz bele,nem szeretném ha téged is piszkálnak,maradjon minden úgy ahogy eddig,rendben?Jövőre ballagsz addig csak kibírom.
-Ha nagyon akarod megpróbálok nyugton maradni.Tavaly is segítettem volna ha nem vagyok kórházba.
-Tudom,de ennek így kellet történnie.Na menj szedd össze a tatyód mert mindjárt itt van Nana.
Felsiettem a szobámba,összeszedtem a cuccaim és sprinteltem le mert meghallottam a csengőt.
-Szia Na..,Oh szia .....Luhan,ha nem tévedek?-kérdeztem rá ő pedig csak bólintott-Kai még öltözik szerintem mindjárt jön ,addig gyere be-álltam félre az ajtóból.
-Köszi-mosolygott
-Kérdezhetek valamit?-fordultam felé,ismét csak bólintott.
-Szia Luhan, mehetünk?-bólintott.
Csak bólogatni tud.
-Hyo ,legyél ügyes és kerüld a bajt,adott puszit a fejem búbjára-Szia Nana-adott neki is egy puszit a barátnőm meg fülig pirult.
-Sziasztok-köszönt el mind a két srác.

-Köszönöm-öleltem meg-induljunk mert elkésünk-mondtam és el is indultunk előtte persze felvettük az ékszereket.
Már éppen a suli környékén jártunk amikor hirtelen megtorpantam.
-Nyugi,nem fognak bántani ,ha meg igen most is állj a saját lábadra és szegülj szembe velük .Rendicsek ?
-Igen-nevettem el magam-ja és mi volt az a pirulás Kai puszijánál?
-Semmi-semmi
-Aham,csak nem tetszik???-még vörösebb lett.
-Egy kicsit...
-Nekem ezt eddig miért nem említetted?
-Mert mégis csak a testvéred és,hogy nézne ez ki,hm ?
-Furin-vallottam be-de nem zavarna egyáltalán,csak akkor ha bántana téged.
-Te vagy a legjobb barátnőm-ölelt meg
-Te meg nekem-öleltem vissza,majd lenyomtunk egy sprintett az osztályba.
A nap tök nyugalmasan telt ,azt hittem el is felejtették ezt a dátumot május 25.-ét, de nem ebédszünetbe jött az "ünneplés"
-Nana menj csak előre foglalj helyet,én gyorsan elmegyek a szekrényemhez.-szóltam barátnőmnek.
![]() |
Lyn, HaRea,Dro,HyeJin |
Na mindegy elindultam a szekrényem felé és majdnem odaértem amikor jöttek a kedvenc barátnőim....
-Lám-lám kit látnak szemeim,hát nem a mi kis szülinaposunkat.
-Hagyjatok békén-becsaptam a szekrényajtót majd futottam az ebédlőbe Nana-hoz.
-Na mi van kerget a tatár?
-Nem csak a 4 ribizli.
-Értem-mondta majd elővette a szendvicsét és elkezdte enni én pedig követtem a pédáját.
Kicsapódott az ebédlő ajtó és mint a top modellek úgy lépkedtek be rajta.
-Figyelem figyelem,itt van ma köztünk a szülinapos akinek minden évben boldogabbá tesszük ezt a napját.
Kai-ra kaptam a tekintetem és biccentettem neki,hogy eszébe se jusson valamit csinálni, láttam,hogy teljesen megfeszül a háta.
-Na szóval ma se lenne másképp ,az idei meglepetésünk egy torta lenne-már komolyan mondom kezdem azt hinni,hogy normálisak lettek.
A frászt.
-Gyere ide középre kérlek-mondták nem mentem két srác megfogott és erőszakosan odacibáltak,van egy olyan érzésen,hogy ez meg fog látszani. Kai felé néztem ismét és még mindig a nyugalmat próbáltam felé bizonygatni.
-Mindenki adja át ajándékát ennek a szerencsétlen kövér libának-mondták majd a kivetítő felé mutattak ahol a kis kori képeim mentem ,ezeken még kövér voltam,majd hirtelen mindenki röhögni kezdett és elkezdtek tortával dobálni.
Szegény torta meg sem érdemli ezt,Nana felé néztem láttam,hogy lefogták úgy ahogy Kait a fiúk.Egyre mélyebbre süllyedtem majd csak azt vettem észre a tortát tojás váltja fel majd valami gusztustalan trutyit is rám öntenek.
-ELÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!-kiabálta egy csodásan csengő hang.
-Nocsak-nocsak az új fiú segítségedre siet ,hát nem romantikus.-jött oda közelebb hozzám Lyn.
A fiú ,aki kiabált odajött hozzám majd rám terítette a zakóját és elvitt a röhögő tömeg közepéről.Én csak zokogtam és nem is láttam,hogy merre megyünk,egyszer csak azt éreztem,hogy letesz a megmentőm.
-Sshhh ,próbálj megnyugodni-mondtam majd elővett egy csomag zsebit és elkezdte leszedni az arcomról az undormány-t.
-Kö-kös-köszönöm szépen-mondtam sírásom közepette.
Elvettem tőle egy zsepit és én is próbálta letisztítani magam.
-Miért tetted? Még csak nem is ismersz,és ahogy elnézem nem is igazán kedvelsz.
-Azért tettem,mert nem szeretem az igazságtalanságot,és az egy dolog,hogy nem ismerlek de Kai már elég régóta nagyon jó barátom.Tudtam,hogy van egy húga, órákat zengett rólad.Amikor idekerültem a suliba egyből tudtam,hogy te vagy a tesója,de az egyszerűen idegesít,hogy itt-teszed veszed magad ahelyett,hogy kiállnál magadért.
-Szóval akkor már tényleg régóta ismered JongIn-t.
-Igen még rég amikor a városba kerültem,találkoztam vele és elkezdtünk beszélgetni és azóta nagyon jó barátok vagyunk.
-Értem,és tényleg nagyon köszön hogy kihoztál onnan ha nem is miattam tetted.Bár ez érthető,még mindig kövér vagyok és ronda csoda ha egyszer az életbe tetszenék valakinek.-siránkoztam
-Na látod ezt utálom,hogy ha valaki itt sajnáltatja magát,ha így érzed tegyél ellene valamit ne itt itasd az egereket.
-Miért vagy velem ilyen?
-Milyen:?
-Kemény.
-Mert neked nem tanították meg,hogy kell a sarkadra állni és nem sajnáltatni magad hanem előre nézni és elfogadni azt amilyen vagy ,mert ha valaki szeret nem azért fogja azt érezni amilyen kívülről vagy,nem azért ahogy kinézel hanem azért amit a szíved takar,és ez a legfontosabb
-Köszönöm, hogy őszinte vagy.-adtam neki egy puszit.
-Ne köszönj meg folyton mindent-mondta majd elindult.
Gondolkozásomat Nana zavarta meg.
-Hééé, jól vagy?
-Tökéletesen,ennél jobban nem is lehetnék-mosolyogtam rá.
-Mitől van ilyen jó kedved?
-Mert igaza van nem kell törődnöm másokkal,csak önmagamnak kell lennem és az a lényeges ha valaki így is elfogad amilyen vagyok.
-Ki az aki annyira tetszik,hogy úgy csillognak a szemeid,hogy az egész világba nem lenne sötét ha veled világítanának.
-Ki mondta,hogy tetszik valaki?
-Luhan?-bólintottam egy aprót.
-De határozottan csak egy kicsit tetszik.
-Ha te mondod.Na gyere hazaviszlek,már elkéredzkedtem az igazgatótól..Kai üzeni,hogy még valamit el kell rendeznie és hazamegy amilyen hamar csak tud.
Amikor hazaértem,gyorsan elmentem tusolni és hajat mosni.Majd végül felvettem egy itthoni ruhát és lementem enni valami.Miután végeztem az étkezéssel beültem a Tv elé.Már körülbelül 2 órája ülhettem a tv előtt amikor csengettek.Nagy meglepetés ért amikor kinyitottam az ajtót.
-Szia Luhan,mi járatban?Kai még nincs itthon.
-Tudom,nem is hozzá jöttem,hanem hozzád.Szeretnék bocsánatot kérni azokért amiket mondtam,nem lett volna jogom ilyeneket mondani,mivel nem is ismerlek téged,szóval bocsánat-hajolt meg előttem.
-Megbocsátok és tényleg igazad volt,szóval nem haragszom. Bejössz vagy mész?-kérdeztem kedvesen.
-Bemegyek-válaszolt kis mosoly kíséretében.
-Inni valamit kérsz?
-Nem kérek semmit köszönöm.
-Nappali,vagy felszeretnél menni a szobámba?
-Hmm felmegyek-válaszolt majd el is indult felfelé,mintha tudná a járást.
-Sokszor voltam már itt,csak hozzád nem mentem be.-mondta mintha hallotta volna a kérdésemet.
-Te már jártál itt?-kérdeztem nagy szemekkel.
-Igen,csak akkor te sose voltál itthon.
-Értem,akkor gondolom tudod a járást.-bólintott
-Szép szoba.-mondta majd odament az asztalhoz ,ami felett a képeim voltak lelógatva.
-Gyönyörűek ,te csináltad?-mutatott az általam készített képekre.
-Igen.
-Volna kedved valamikor,elmenni sétálni a parkba?-kérdezte félénken.
-Persze
-Hyo,itthon vagy?-kérdezte a bátyám lentről ordibálva.
-Igen, fent vagyok.
-Okés akkor maradj is ott-mondta komoly hangon.
-Te tudod,mi akar ez lenni?
-Őszintén fogalmam sincs.
-Akkor jó
-Figyelj nekem most mennem kell-nézett fel a telefonjából,mert időközben érkezett egy SMS-e gondolom én :D
-Rendben,köszi,hogy eljöttél-mondtam majd megöleltem.
-Szia,és szerintem maradj még fent egy kicsit-kacsintott és már el is tűnt az ajtómból.
Kai pov
Ez már túl lőtt a célon,amit ezek csináltak. Luhan gyorsan kivitte innen a húgomat én pedig kirángattam magam a srácok karjai közül,és elrohantam mielőtt még kárt tettem volna valakibe.Éppen az őrjöngésem közepette két kar fonódott az oldalamra és hátulról átölel valaki.
-Kai nyugodj meg ezzel nem segítesz Hyo-n-mondta Nana.Annyira jól esett az ölelése,hogy azt elmondani nem tudom.
-Miért jöttél utánam?
-Nem tudom,szerintem tudat alatt egy kicsit kettesben szerettem volna hagyni Luhan-t és Hyo-t.
-Köszönöm-mondtam és belefordultam az ölelésébe így már én is öleltem ezt a törékeny lányt.
-Lenyugodtál már egy kicsit?
-Igen,köszönöm.
-Akkor most már nem fogsz ,semmi hülyeséget csinálni ,ezt a dolgot neki kell megoldania.Mi ott leszünk ,hogy támogassuk,de csak támogatás céljából ez az ő harca mi csak a hadsereg vagyunk.
-Rendben,semmit nem csinálok.
-Ügyes vagy-mosolygott rám.Esküszöm megbolondít ez a lány.
Mondtam neki egy üzentet ,hogy adja át a húgocskámnak én pedig elindultam vissza az órára.
Hyo pov
![]() |
ruha(Kai ajándéka) |
Nem tudom ,hogy Kai mivel készül de már kíváncsi vagyok rá.
-Hyo,gyere.
-Boldog szülinapot-kiabálta a bátyám és a legjobb barátnőm.
-Köszönöm-mondtam és kicsit furán néztem,hogy kókuszgolyó lett a tortám.
-Csak a mai miatt,így jobbnak gondoltuk.
-Helyes-mosolyogtam rájuk.
-Na drágaságom itt az ajándékod-nyújtott felém egy dobozt Kai.
-Jézusom,ez csodálatos,kamsahamnida-mondtam és a nyakába ugrottam.
Miután elfogyasztottuk a nasit ,már elég késő volt ezért felmentem és lefeküdtem aludni.
Alvás előtt persze átértékeltem a napot,hát mit ne mondjak érdekes volt,nem is lepődöm meg azon,hogy anyáék nem hívtak fel.Hiszen mindig sok dolguk van és folyton utazna,nincs idejük ilyen kis piti dolgokra mint,hogy felköszöntség a saját lányukat.Pár perccel ez a gondolatsor után sikerült is elaludnom.